Történetünk

A ház története

A Szent Ferenc Panzió
Története

A panziónak otthont adó épület egyike a Kossuth Lajos utca azon házainak, amelyek a 18. század második felében jöttek létre, a török pusztítás után újjáépülő Zircen. A háziipar megjelenésével egyidejűleg felépült hajdani cselédházak sora a hosszú telkekkel párhuzamos irányban, 4-6 méteres előkerttel, oldalhatárra épült meg. A régi utcaképet így a házak utcafronti homlokzata határozta meg. A ház nem messze található a Bagolyvártól, Zirc egyik legöregebb fennmaradt épületétől, amelyet a 18. században visszatelepülő ciszterci szerzetesek építették ideiglenes hajlékul. 1723-ra lett kész a falu közepén kőből és téglából emelt, háromszobás, boltozatos pincével épült ház, amelyhez konyha, mellékhelyiségek és kert is tartozott, és itt alakították ki az újra benépesülő település első kápolnáját is.

térkép

Néhány év múlva felépült a ciszterciek új monostora és temploma Zircen, amelybe 1733-ban át is költöztek a rend tagjai, a Bagolyvár épülete pedig ekkortól kezdve kocsmaként működött tovább. A mellette lévő pajtát egy ideig még az apátság használta gazdasági épületként, de mivel ez a felállás sok kényelmetlenséggel járt, az apátság a monostor közelében új majorságot építtetett és 1738-ban a régi pajtában található funkciókat át is költöztették ide, az épületet pedig a régi rendházzal együtt eladták.

A Bagolyvár és környéke, azaz a mai Kossuth utca tehát a török kiűzése utáni időkben épült ki, és a település az elkövetkezendő évtizedekben gyorsan fejlődött. Az első telepesek 1701-ben érkeztek ide Sziléziából, ők azonban még nem tudták megvetni a lábukat, a Rákóczi-szabadságharc elsöpörte munkájuk gyümölcsét. Annak leverése után azonban újraindult az élet Zircen. Német anyanyelvű családok érkeztek ide többek között Brandenburgból, Hartkirchenből, Linzből, Koburgból, Heinrichauból, Hitzingből vagy éppen Hollenbachból. Hat nyelvjárást beszéltek, amelyek közül csak az egyik volt sváb, tehát nem minden német származású lakos volt sváb! A lakosság jelentős része iparos volt: ács, tetőfedő, takács, üveges vagy építőmester. 

 

A Kossuth Lajos utca 19. korábbi tulajdonosai között egy korabeli házjegyzék szerint 1929-ben Bauernfeind Józsefet (Szepi bácsi) találjuk, valamint nejét, Speckhardt Terézt (Olaszfalu) továbbá Bauernfeind Lőrincet és nejét, Wittmann Máriát (Tiroller). A Kossuth Lajos utca számozása egyébként többször is változott, a 19-es szám korábban a 17-es számot viselte.

A Kossuth utca 19. régi, kő és tégla falazattal emelt épületének felújítása és bővítése során célunk volt, hogy megtartsuk a régi, egységes utcaképet, az utcára merőleges tetőgerincű, hosszúházas beépítést. Két végén tömbszerű, a közepén nyitottabb homlokzati kialakítású épületet terveztünk, a két végén oromfallal és 45 fokos hajlásszögű nyeregtetővel. Az épület anyaghasználatlában megjelennek a környéken hagyományosan használt anyagok, felületek, mint amilyen a vakolt vagy természetes kőburkolattal fedett fal. 

Szent Ferenc Panzó homlokzat
folyamatos kedvezmények

Szobák már 12.000 Ft/fő/éj-től

Szent Ferenc Panzió

8420 Zirc, Kossuth Lajos u. 19. és 37.

Elérhetőségek

Foglaljon még ma